Arról, hogy mi a nem automatikus elektronikus mérlegek kalibrálása és hogyan végezzük azt a akkreditált RADWAG Mérőlaboratóriumban, a ezen cikkben írtunk. Ebben a cikkben a tömegszabványok kalibrálásának eljárásával foglalkozunk.
Miből áll a tömegszabványok kalibrálása?
A tömegszabványok kalibrálása a tömegük meghatározását jelenti a vizsgált tömegszabvány tömegének egy referenciastandarddal való összehasonlításával.
A tömegszabványoknak különböző pontossági osztályai vannak: a legpontosabb E1-től a kevésbé pontos E2-n, F1-en, F2-n és M1-en keresztül a legkevésbé pontos M2-ig. A vizsgált tömegszabvány (például F2) tömegét egy magasabb pontossági osztályba tartozó szabvány (F1) tömegével hasonlítjuk össze.
Az alacsonyabb pontossági osztályok, azaz az F1, F2, valamint az M1 és M2 tömegszabványai olyan szomszédos üreggel rendelkezhetnek, amely lehetővé teszi, hogy egy referenciaanyaggal szétválasszuk őket és növeljük vagy csökkentsük a tömegüket.
Nem minden tömegszabványnak van súly alakja. A magasabb osztályokban vannak drótok, lemezek és hengerek is. Az alsóbb osztályokban vannak hengeres és téglalap alakú (mindkettő fogantyúval), hengeres szemű, hordozós és hasított tömegnormálok.
A RADWAG Mérőlaboratórium az OIML R-111 szabvány szerint kalibrálja a tömegnormálokat.
Mi a tömegszabványok adiusztálása?
Egy tömegszabvány adjusztálása arra irányul, hogy tömege egy adott pontossági osztályra meghatározott megengedett hibaértéken belül legyen. Ha ez nem lehetséges, akkor egy ilyen etalon átminősíthető (csökkentve a pontossági osztályát), vagy az ilyen információt figyelembe lehet venni a mérések során.
Ha többet szeretne megtudni a Mérésügyi, Vizsgálati és Hitelesítési Központról, látogasson el a honlapunkra.
.
És ha kérdése van, kérdezze meg szakemberünket.
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelent a tömegszabványok kalibrálása?
A tömegszabványok kalibrálása a tömegük meghatározását jelenti a vizsgált tömegszabvány tömegének egy referenciastandarddal való összehasonlításával.
Milyen pontossági osztályai vannak a tömegszabványoknak?
A tömegszabványoknak különböző pontossági osztályai vannak, a legpontosabb E1-től a kevésbé pontos E2-n, F1-en, F2-n és M1-en keresztül a legkevésbé pontos M2-ig.
Mire szolgál a szomszédos űr az F1, F2, M1 és M2 osztályú tömegszabványokon?
Az F1, F2, valamint az M1 és M2 tömegszabványai olyan szomszédos üreggel rendelkezhetnek, amely lehetővé teszi, hogy egy referenciaanyaggal szétválasszuk őket és növeljük vagy csökkentsük a tömegüket.
Milyen alakúak lehetnek a tömegszabványok a különböző pontossági osztályokban?
A magasabb osztályokban drótok, lemezek és hengerek is vannak. Az alsóbb osztályokban hengeres és téglalap alakú (fogantyúval), hengeres szemű, hordozós és hasított tömegnormálok fordulnak elő.
Mi a tömegszabvány adjusztálásának célja?
Egy tömegszabvány adjusztálása arra irányul, hogy tömege egy adott pontossági osztályra meghatározott megengedett hibaértéken belül legyen.











































































































